Tolkien első publikált regénye a "Hobbit", ami 1937-ben jelent meg első ízben. (Mondanom sem kell, az egykor filléres meseregény korai kötetei mára egy vagyont érnek, és a sok, csábító ajánlat között gyakran találni hamisítványokat is.
Hamarosan az ebayen is körülnézünk ezügyben...)
A Hobbit számomra az egyik legkedvesebb Tolkien-munka: egy kedves, igényes, kidolgozott, de ugyanakkor valóban meseszerűen egyszerű nyelvezetű könyv. Természetesen érdemes angolul elolvasni és az alapján véleményt alkotni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a magyar fordítás, amit Szobotka Tibor neve fémjelez, kiváló.
Nem árt azonban azt is tudni, hogy a fent említett fordítás nincs összhangban a Tolkien munkáinak fordítását szabályozó regulákkal, de magával a Gyűrűk urával sem. (Ezek főleg terminológiai, illetve személynévi dolgokban merülnek ki.)
Példaként érdemes a Szobotka-féle "Nyelem" személynevet összevetni "Gollam"-mal.
A magyar olvasóknak 2006-ig kellett várni a Hobbit szövegkritikai kiadására, amit az angol második kiadás alapján jelentetett meg a Ciceró kiadó. (ISBN 963 539 515 9)
Ez a kiadás nem csak a Hobbit - Tolkien más műveivel szinkronba hozott - szövegét tartalmazza, hanem különböző széljegyzetek formájában szövegezésbeli, fordításbeli különbségeket is tartalmaz.
Nagyon ajánlom bárkinek, aki egy valóban korszerű Hobbit-ot akar olvasni, de annak is, aki már sokadszorra olvassa, és néha nem rest meg-megállni, hogy kiegészítő információkhoz jusson. (Csak megjegyzem, hogy igazított kiadásról van szó, azaz a fordítás továbbra is Szobotka Tiboré.)
A Hobbit eddig háttérbe szorult, de - köszönhetően a Gyűrűk Ura Peter Jackson által újraálmodott verziójának - népszerűsége emelkedik, gondolom a hype miatt hirtelen mindenki hobbit-rajongó lesz az első rész (ugyanis a Hobbit-ot két részben forgatják le.) után.
Általában Hollywoodban úgy gondolkodnak, hogy egy kasszasiker megérdemli a folytatást, vagy ha más nincs, akkor előzményt: vagyishogy a részvényesek megérdemlik a folytatást, vagy előzményt.
A Gyűrűk Ura sem kerülhette el a sorsát, bár - mint feljebb írtam - Tolkien első regénye volt, így nem teljesen fair a hasonlat. Az tény, hogy nem véletlenül nem ehhez nyúltak elsőként.
Attól tartok, sokan fogják azt hinni, hogy ez is "előzményfilmként" született.
Fontosabb azonban az, hogy a Hobbit, nem a Gyűrűk Ura előzménye. Abban az értelemben legalábbis semmiképpen sem az, ahogy azt általában manapság értjük:
- nem mindenhol vág egybe a történetmesélés stílusa, mondandója
- sok esetben anyira alapvetően más a terminológiája, hogy látszik, Tolkien nem gondolta, hogy a Gyűrűk Urában, majd a Szilmarilokban csúcsosodik ki a fejében élő sokszínű világ, ami belecsordogált a Hobbit mesevilágába is
A Hobbit ugyanakkor jó képet ad arról, hogyan gondolkodott, hogyan fejlesztgette ötleteit Tolkien professzor: a Hobbit elf (GyU - tünde) figurái még játékos, hebehurgya alakok, némi vadsággal, önzőséggel. Tisztán látszik, hogy később már ezek a figurák Tolkien elméjében is "felnőttek", mígnem kialakult a GyU tündefigurája.
Külön érdekes, hogy a vázlatos formában már meglévő, az őstörténelemmel foglalkozó Szilmarilok után hogyan születhetett egy ennyire - a szójó értelmében - infantilis regény.
